A KEREX-Óbuda Kft. a nemzeti kutatási, fejlesztési és innovációs alap keretében kiÃrt, „2018-1.1.1-MKI-2018-00063” cÃmű pályázaton vissza nem térÃtendÅ‘ támogatást nyert, melynek keretében megvalósÃtásra kerül a „VÃzmegtakarÃtást eredményezÅ‘ biológiai „téliesÃtési” technológia fejlesztés az úszómedencék üzemeltetésében” cÃmű projektje.
A projekt célja egy vÃzmegÅ‘rzést célzó biológiai téliesÃtési technológia kifejlesztése. A fejlesztés során a közösségi és magán fürdÅ‘medencék vÃzének állapotának ellenÅ‘rzése zajlik a téli idÅ‘szakban, az ún. téliesÃtést követÅ‘en. A téli leállást követÅ‘en a medencék vizének hasznosÃtása nem megoldott, leggyakrabban a szennyvÃzcsatornába vagy az esÅ‘vÃzcsatornába kerül. Ez egy családi ház esetén nagyságrendileg a család éves vÃzfelhasználásnak megfelelÅ‘ vÃzmennyiség ismételt kidobását jelenti, ami gazdaságilag érthetetlen, környezetvédelmi szempontból pedig elfogadhatatlan.
Egy eddigiektÅ‘l eltérÅ‘ rendszerű/módszerű téliesÃtési technológia, a téli idÅ‘szakban szükségszerűen tárolt vÃz újrahasznosÃthatóságát eredményezheti. Ez az üzemeltetÅ‘ számára gazdasági elÅ‘nyöket Ãgér, összességében pedig vÃztakarékosságot eredményez, amely környezetünk védelmét szolgálja. Vegyszerekkel történÅ‘, kémiai módon történÅ‘ vÃzkonzerválás következménye, hogy a tulajdonosok és üzemeltetÅ‘k a medencékben tárolt vizet leengedik és a fürdési szezont új, tiszta, gyakorlatilag hálózatról feltöltött ivóvÃzminÅ‘ségű vÃzzel indÃtják.
Fizikai módon – folyamatos szűrés-forgatással és hÅ‘mérséklet szabályozással – történÅ‘ vÃzvédelem a téli idÅ‘szakban költséges. Más területeken – például talajjavÃtás, szennyvÃzkezelés, levegÅ‘tisztÃtás, hulladékgazdálkodás – már kipróbált biológiai tisztÃtás, az uszodatechnika téliesÃtési technológiájában nem ismert, alkalmazásának eredményérÅ‘l nincsenek információk sem hazai, sem nemzetközi irodalomban. Az élÅ‘szervezetek – makro-és mikroszkopikus élÅ‘lények, enzimek, gombák – alkalmazása, bonyolult lebontó és épÃtÅ‘, vagy szintetizáló mikrobiális folyamatokat eredményez.
A biológia rendszerek társadalmi megjelenése elfogadott, a kihasználtsága növekszik. Ez a módszer az uszodatechnikai alkalmazásoknál megjelent, de csak a fürdési idÅ‘szak vÃztisztÃtásában, ezzel csökkentve vagy megszüntetve a vegyszerek alkalmazását (ún. fürdÅ‘tavak, természetes medencék). Tudatos, mérési eredményekkel igazolt, vÃzminÅ‘ségi paraméterekre alapozott biológiai, biokémiai módon történÅ‘ téli vÃzkonzerválásra nincs példa sem a hazai, sem a nemzetközi gyakorlatban. Több mint 120 fürdÅ‘medencénél, 24 hónapon keresztül történÅ‘ monitorozás, kategorizálás, technológia tesztelés és kiértékelés, a biológiai téliesÃtési technológia kialakÃtását, fejlesztését és elterjedését eredményezheti. A tulajdonosoknak és/vagy üzemeltetÅ‘knek ez közvetlen gazdasági megtakarÃtást jelent (medencénként 25-50 eFt/év), környezetvédelmi szempontból pedig fenntartható vÃzfelhasználást (medencénként átlagosan 35-40 m3 vÃzmegtakarÃtás).
A kÃsérlet alapján kapott vÃzminÅ‘ségi paraméterek olyan statisztikai adathalmazt jelentenek, amelyek alátámaszthatják a szabványokban lévÅ‘ frissvÃzigény felülvizsgálatát. Figyelembe véve a magyarországi közfürdÅ‘k számát, a turisztikai vonzerÅ‘t jelentÅ‘ wellness részlegek mennyiségét és felszereltségét valamint a magánmedencéket (beleértve a nagyáruházi kÃnálatot is) ez egy hatalmas felhasználói kört érintÅ‘ technológiafejlesztés. A hatása viszont még ennél is nagyobb jelentÅ‘ségű: következményként a szennyvÃztelepekre tavaszi idÅ‘szakban érkezÅ‘ kevesebb „szennyvÃz” hatékonyabb üzemelést és javuló vÃzminÅ‘ségi paramétereket eredményezhet az elfolyó vizeknél; a városgazdálkodás vÃzellátást könnyebben lehet optimalizálni; a megtakarÃtott vÃz felhasználása a növénytermesztés vagy a kertészet területén terméshozamok növekedését eredményezheti. A technológiafejlesztés minden országban az elÅ‘bb felsorolt elÅ‘nyöket hozhatja, ahol a földrajzi elhelyezkedés nem teszi lehetÅ‘vé a kültéri medencék egész évi folyamatos használatát.
