Főoldal / Helyi hírek / Szúnyoggyérítés Óbudán – bővebben a használt szer alkalmasságáról – Deltasect PR 1,2 ULV

Szúnyoggyérítés Óbudán – bővebben a használt szer alkalmasságáról – Deltasect PR 1,2 ULV

A kezelés pontos időpontja: 2026. 07.06. napján, napnyugta utáni órákban. Pótnapok: 2026. 07.07-08. napjai, ugyanebben az időben.

Alkalmazott készítmény: Deltasect PR 1,2 ULV szúnyogirtó folyadék, vagy Deltasect PR 20 ULV szúnyogirtó koncentrátum, előírás szerint hígításban. A készítmény a kijuttatott csekély mennyiségben (0,6-0,8 liter/hektár) kizárólag az érzékenyebb rovarokat pusztítja el, melegvérű állatokra, emberre nem veszélyes, hatóanyaga néhány óra alatt lebomlik.

A Deltasect PR 1,2 ULV egy kifejezetten professzionális felhasználásra szánt, deltametrin hatóanyagú készítmény, amelyet elsősorban légi vagy földi ULV (ultra-low volume / ultra-kis volumenű) technológiával juttatnak ki a kifejlett szúnyogok (imágók) ellen.

Hogy jó megoldás-e, és létezik-e jobb, azt érdemes két részre bontani: a hatékonyság és a környezeti hatás/fenntarthatóság szempontjából.

1. Jó megoldás a Deltasect PR 1,2 ULV?

Igen, de csak tüneti kezelésként.

A deltametrin egy piretroid típusú idegméreg, amely a szúnyogokkal érintkezve azonnali taglózó hatást fejt ki. Ha a szer fizikailag eltalálja a repülő szúnyogot, az elpusztul.

  • Előnye: Gyors, látványos csökkenést hoz a csípésszámban ott, ahol éppen kijuttatják. Katasztrófahelyzetek (pl. árvizek utáni szúnyoginvázió) esetén elkerülhetetlen a használata a közegészségügyi kockázatok csökkentésére.
  • Rezisztencia: Ha egy területen túl gyakran használnak deltametrin alapú szereket, a szúnyogok időközben rezisztenssé (ellenállóvá) válhatnak vele szemben, így a szer elveszíti a hatékonyságát.

2. Van-e jobb megoldás a szúnyoggyérítésre?

Szakmai és környezetvédelmi szempontból egyértelműen IGEN.

A modern, integrált szúnyoggyérítésben a Deltasecthez hasonló kémiai irtószereket már csak a legvégső esetben, a védekezés csúcsaként (vagy tűzoltásként) szabadna alkalmazni. A valóban jó megoldás a biológiai lárvagyérítés.

A biológiai lárvagyérítés (BTI)

Ahelyett, hogy a már repülő, szétrajzott szúnyogokat kergetnénk a levegőben, a szaporodási helyeiken (állóvizek, árkok, mocsarak, kerti hordók) kell elkapni őket, amikor még lárva állapotban vannak.

Erre a Bacillus thuringiensis israelensis (BTI) nevű baktérium által termelt fehérje-toxint használják.

SzempontKémiai imágóirtás (pl. Deltasect)Biológiai lárvagyérítés (BTI)
CélpontKifejlett, repülő szúnyogokVízben élő szúnyoglárvák
SzelektivitásNem szelektív (mindent megöl)Szelektív (csak a csípőszúnyog és árvaszúnyog lárvájára hat)
Környezeti kárMagas (méhekre, vízi élővilágra veszélyes)Gyakorlatilag nulla (emberekre, halakra, madarakra teljesen ártalmatlan)
IdőzítésUtólagos (amikor már baj van)Megelőző (meg sem születnek a szúnyogok)
HatásfokÁtmeneti (szél, eső elmossa, a szomszédból átrepülnek)Hosszú távú (blokkolja az utánpótlást)

Lakossági/Egyéni szintű jobb megoldások

Ha saját ingatlanon, kertben védekezel, a Deltasect (mivel professzionális szer) helyett sokkal jobb és biztonságosabb módszerek vannak:

  1. Forrásvidékek felszámolása: A kertekben a szúnyogok 80%-a az esővízgyűjtőkben, eldugult ereszekben, kint felejtett vödrökben, autógumikban fejlődik ki. Ezek lefedése vagy kiürítése a leghatékonyabb gyérítés.
  2. Kerti lárvairtó tabletták: A kereskedelmi forgalomban kapható (szintén BTI alapú) tabletták az esővízgyűjtőbe dobva biológiai úton pusztítják el a lárvákat, miközben a víz a növényekre, háziállatokra teljesen veszélytelen marad.
  3. Szúnyogcsapdák: A CO₂-ot vagy tejsavat kibocsátó, szívóventilátoros csapdák (pl. Biogents típusok) kémia nélkül, folyamatosan csökkentik a kert szúnyogpopulációját.

A Deltasect PR 1,2 ULV hatóanyaga a deltametrin, amely a szintetikus piretroidok közé tartozik. A piretroidok működési mechanizmusa nem fajspecifikus: a rovarok (és általában az ízeltlábúak) idegrendszerében a nátriumcsatornákat blokkolják, ami folyamatos ingerületátvitelt, görcsöket, majd pusztulást okoz. Mivel a méhek, katicák, szitakötők és lepkék idegrendszere alapvető felépítését tekintve megegyezik a szúnyogokéval, a szer rájuk nézve is halálos méreg.

A hatóságok pontosan emiatt sorolják a deltametrin alapú készítményeket a kifejezetten méhveszélyes kategóriába.

A szigorú kijuttatási szabályok (amelyeket a kérdésedben is idéztél) nem véletlenül léteznek:

  • Napnyugta utáni kijuttatás: Azért kötelező, mert a méhek és a legtöbb nappali hasznos rovar ilyenkor már a kaptárban vagy a búvóhelyén van, így a levegőben szétporlasztott permetköd (ULV) közvetlenül nem találkozik velük.
  • Szélcsend: Az elsodródást akadályozza meg, hogy a méreg ne jusson el olyan területekre (például virágzó táblákra, méhészetek közelébe), ahol nem indokolt a kezelés.
  • Méhészeti tilalom / értesítési kötelezettség: A jegyzőnek és a kivitelezőnek előre értesítenie kell a helyi méhészeket a permetezésről, hogy be tudják zárni a kaptárakat, vagy el tudják költöztetni a családokat.

Bár az alkonyati/éjszakai kijuttatás csökkenti a nappali rovarok közvetlen pusztulását, a növényzetre leülepedett szer a következő napokban a kontakt hatás miatt még így is károsíthatja a rajtuk mászkáló, hasznos élőlényeket. Tehát a kijuttatási technológia csak enyhíti a kockázatot, magát a szer szelektivitásának hiányát nem változtatja meg.


Szólj hozzá

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.