A csillaghegyi öblözet árvÃzvédelmét szolgáló árvÃzvédelmi létesÃtmény a Duna-part menti nyomvonalon, továbbá a Barát-patak és az Aranyhegyi-patak mentén valósuljon meg, Óbuda-Békásmegyer önkormányzatának 2007-es és 2009-es határozatai, a FÅ‘városi Közgyűlés 2009-es és 2011-es határozatai, továbbá a Magyar Tudományos Akadémia ad hoc bizottságának szakvéleménye és az Országos VÃzügyi FÅ‘igazgatóság Tudományos Tanácsának szakmai állásfoglalásának figyelembe vételével, a műszaki egyetem összehasonlÃtó szakértÅ‘i értékelése alapján – errÅ‘l 19 igen, 2 nem szavazattal, 4 tartózkodás mellett döntött a közgyűlés. A közgyűlés kinyilvánÃtotta elkötelezettségét a part jelenlegi rekreációs és sportfunkciójának megÅ‘rzésében, erÅ‘sÃtésében, és úgy döntött: az árvÃzvédelmi mű megvalósÃtását követÅ‘en sem változhat a partszakasz alapvetÅ‘ funkciója és jellege. A szocialista Tóth József XIII. kerületi polgármester javaslatára elfogadták, hogy aktualizálják az FCSM fÅ‘városi árvÃzvédelmi műveket értékelÅ‘ jelentését, valamint készüljön terv és ütemezés a sürgÅ‘s beavatkozást igénylÅ‘ szakaszok árvÃzvédelmi műveinek kiépÃtésére.
A napirend vitájában a javaslat egyik elÅ‘terjesztÅ‘je, Szeneczey Balázs városfejlesztési fÅ‘polgármester-helyettes azt mondta: olyan beruházást akarnak megvalósÃtani, amit már évtizedekkel ezelÅ‘tt meg kellett volna. Hozzátette: meg akarják szüntetni azt az áldatlan állapotot, hogy Budapest legszebb és legsűrűbben lakott területe árvizek ellen védtelen maradjon. Hangsúlyozta, hogy állékony védmű épül, ami megfelelÅ‘ védelmet fog nyújtani az öblözetben lakóknak, a mai hullámteret pedig nem fogják épÃtési övezetbe sorolni. „Nem az a célunk, hogy tönkretegyük, hanem hogy fejlesszük a partot, és azt a jelenlegi arculat megÅ‘rzése mellett élhetÅ‘vé tegyük” – fogalmazott. Emlékeztetett rá, hogy az elmúlt csaknem negyven évben minden szakmai grémium a part menti változat mellett tette le a voksát.
Wertán Zsolt, az Enviroduna Beruházás ElÅ‘készÃtÅ‘ Kft. ügyvezetÅ‘ igazgatója a Budapesti Műszaki Egyetem két, egymással párhuzamos nyomvonalat összehasonlÃtó elemzését ismertette. Elmondta, az árvÃzvédelem mind a két esetben megoldható, és megközelÃtÅ‘leg egyforma hosszúságú, valamint magasságú védművet igényelne a két területen, ugyanakkor a parttól távolabbi gát a természetben történÅ‘ nagyobb beavatkozást igényelne és többe kerülne. Utóbbiról szólva emlékeztetett, mÃg a part menti mobilgát költsége 18 milliárd forint lenne, addig a másik védmű 25 milliárd forintba kerülne, ráadásul ebben az esetben a parti épületek védelme és a part rendezése további költségekkel járna.
Szabó Gábor, a Tér-Team Kft. ügyvezetÅ‘je a közgyűlés elÅ‘tt elmondta: az általuk tervezett megoldás ideális kompromisszum, ami a lehetÅ‘ legkevesebb, mintegy 6-900 fa kivágásával járna (eredetileg 1500-at terveztek kivágni). Hozzátette: megoldják az Aranyhegyi- és a Barát-patak árvÃzvédelmét is. Mint mondta, a mobil gát bevált megoldás, Prágában több mint 6100 folyóméter hosszan épült ilyen létesÃtmény, Ausztriában pedig csaknem 3 km-es a leghosszabb mobil gát.
Palkó György, a FÅ‘városi Csatornázási Művek Zrt. vezérigazgatója a közgyűlés elÅ‘tt arról beszélt, hogy a 280 centiméter magas, fémszerkezetű mobil falat egy ötven centiméteres alépÃtményre fogják ráállÃtani. Az elemeket az FCSM békásmegyeri átemelÅ‘jénél fogják tárolni, árvÃz esetén pedig 4 napjuk lesz, hogy a gát 1100 oszlopát beépÃtsék a helyére. Kitért rá, hogy az elsÅ‘ két, mértékadó árvÃznél még próbaüzem lesz, vagyis a Királyok útja – Nánási út nyomvonalon most meglévÅ‘ földtöltésen is védekezni fognak.
Bús Balázs, Óbuda-Békásmegyer polgármestere a vitában azt mondta, a sportegyesületek is a part menti nyomvonal mellett tették le a voksot, hogy a Rómain a sportélet fejleszthetÅ‘ legyen. Hangsúlyozta, hogy a gát nyomvonala alapvetÅ‘en katasztrófavédelmi kérdés, „nem gondolom, hogy ilyen kérdésben népszavazásnak kellene döntenie”. A polgármester inkább arról tartana népszavazást, hogy a part hogyan nézzen ki a jövÅ‘ben, milyen funkciókat lásson el. „A vÃzzel szemben a védekezésnek a helye a parton van, nem a városközpontban” – jegyezte meg.
Tarlós István fÅ‘polgármester a vitában megemlÃtette, hogy az új, mértékadó árvÃzszint miatt komoly források kellenek a budapesti árvÃzvédelmi művek fejlesztéséhez, azok többségéhez 50-60 éve nem nyúlt senki. A csillaghegyi öblözet árvÃzvédelmérÅ‘l szólva emlékeztetett, hogy a kérdés 27 éve megoldatlan. Hangsúlyozta, hogy a közgyűlés most csak a nyomvonalról dönt, a funkciókról, a part állapotáról lehet még vitatkozni. Emlékeztetett rá, hogy öt tanulmányterv készült, de egy sem támogatta a Nánási úti nyomvonalat. „Hét éve várunk. Maradnia kell a nyúlgátnak is, másodlagos védelemként. Senkit nem akarunk arra kényszerÃteni, hogy félelemben éljen. VédelemrÅ‘l kell gondoskodni, ez a mi kötelességünk és felelÅ‘sségünk – az ellenzéké is” – fogalmazott. NyomatékosÃtotta, hogy a Római-part bármilyen, épÃtési övezetbe sorolását meg fogja vétózni. „Tovább várni nem lehet. Higgyék el, a legjobbat akarjuk, a legjobb szándék vezérel minket. Én ott nÅ‘ttem fel, tÅ‘lem ne féltsék a Római-partot!” – jelentette ki.
A közgyűlés lehetÅ‘séget adott két civil felszólalónak is. A Nánási-Királyok útja nyomvonalat támogató Keleti Péter azt szorgalmazta, hogy a partvonalon hozzanak létre egy nyárigátat a római-parti üdülÅ‘területen élÅ‘k anyagi hozzájárulásával, mÃg a fÅ‘védvonalat a Nánási út-Királyok útján hozzák létre. Buzás GyÅ‘zÅ‘, a Római-partért Egyesület elnöke ezzel szemben egy part menti védvonal kialakÃtását sürgette, amivel szerinte meg lehetne védeni a területen jogszerűen felépÃtett házakat, továbbá megszüntetÅ‘ lenne a Római-part jelenlegi szennyezettsége. (A napirendi pont vitája alatt az ülésteremben a közönség részérÅ‘l többen táblákkal, molinókkal fejezték ki a javaslattal szembeni nemtetszésüket, a felszólalásokat pedig közbekiabálásokkal próbálták megzavarni.)
Forrás: Budapest Portál
