A part mentén épülhet a védmű a Rómain

Épület bontás Budapest

A csillaghegyi öblözet árvízvédelmét szolgáló árvízvédelmi létesítmény a Duna-part menti nyomvonalon, továbbá a Barát-patak és az Aranyhegyi-patak mentén valósuljon meg, Óbuda-Békásmegyer önkormányzatának 2007-es és 2009-es határozatai, a Fővárosi Közgyűlés 2009-es és 2011-es határozatai, továbbá a Magyar Tudományos Akadémia ad hoc bizottságának szakvéleménye és az Országos Vízügyi Főigazgatóság Tudományos Tanácsának szakmai állásfoglalásának figyelembe vételével, a műszaki egyetem összehasonlító szakértői értékelése alapján – erről 19 igen, 2 nem szavazattal, 4 tartózkodás mellett döntött a közgyűlés. A közgyűlés kinyilvánította elkötelezettségét a part jelenlegi rekreációs és sportfunkciójának megőrzésében, erősítésében, és úgy döntött: az árvízvédelmi mű megvalósítását követően sem változhat a partszakasz alapvető funkciója és jellege. A szocialista Tóth József XIII. kerületi polgármester javaslatára elfogadták, hogy aktualizálják az FCSM fővárosi árvízvédelmi műveket értékelő jelentését, valamint készüljön terv és ütemezés a sürgős beavatkozást igénylő szakaszok árvízvédelmi műveinek kiépítésére.

A napirend vitájában a javaslat egyik előterjesztője, Szeneczey Balázs városfejlesztési főpolgármester-helyettes azt mondta: olyan beruházást akarnak megvalósítani, amit már évtizedekkel ezelőtt meg kellett volna. Hozzátette: meg akarják szüntetni azt az áldatlan állapotot, hogy Budapest legszebb és legsűrűbben lakott területe árvizek ellen védtelen maradjon. Hangsúlyozta, hogy állékony védmű épül, ami megfelelő védelmet fog nyújtani az öblözetben lakóknak, a mai hullámteret pedig nem fogják építési övezetbe sorolni. „Nem az a célunk, hogy tönkretegyük, hanem hogy fejlesszük a partot, és azt a jelenlegi arculat megőrzése mellett élhetővé tegyük” – fogalmazott. Emlékeztetett rá, hogy az elmúlt csaknem negyven évben minden szakmai grémium a part menti változat mellett tette le a voksát.

Wertán Zsolt, az Enviroduna Beruházás Előkészítő Kft. ügyvezető igazgatója a Budapesti Műszaki Egyetem két, egymással párhuzamos nyomvonalat összehasonlító elemzését ismertette. Elmondta, az árvízvédelem mind a két esetben megoldható, és megközelítőleg egyforma hosszúságú, valamint magasságú védművet igényelne a két területen, ugyanakkor a parttól távolabbi gát a természetben történő nagyobb beavatkozást igényelne és többe kerülne. Utóbbiról szólva emlékeztetett, míg a part menti mobilgát költsége 18 milliárd forint lenne, addig a másik védmű 25 milliárd forintba kerülne, ráadásul ebben az esetben a parti épületek védelme és a part rendezése további költségekkel járna.

Szabó Gábor, a Tér-Team Kft. ügyvezetője a közgyűlés előtt elmondta: az általuk tervezett megoldás ideális kompromisszum, ami a lehető legkevesebb, mintegy 6-900 fa kivágásával járna (eredetileg 1500-at terveztek kivágni). Hozzátette: megoldják az Aranyhegyi- és a Barát-patak árvízvédelmét is. Mint mondta, a mobil gát bevált megoldás, Prágában több mint 6100 folyóméter hosszan épült ilyen létesítmény, Ausztriában pedig csaknem 3 km-es a leghosszabb mobil gát.

Palkó György, a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. vezérigazgatója a közgyűlés előtt arról beszélt, hogy a 280 centiméter magas, fémszerkezetű mobil falat egy ötven centiméteres alépítményre fogják ráállítani. Az elemeket az FCSM békásmegyeri átemelőjénél fogják tárolni, árvíz esetén pedig 4 napjuk lesz, hogy a gát 1100 oszlopát beépítsék a helyére. Kitért rá, hogy az első két, mértékadó árvíznél még próbaüzem lesz, vagyis a Királyok útja – Nánási út nyomvonalon most meglévő földtöltésen is védekezni fognak.

Bús Balázs, Óbuda-Békásmegyer polgármestere a vitában azt mondta, a sportegyesületek is a part menti nyomvonal mellett tették le a voksot, hogy a Rómain a sportélet fejleszthető legyen. Hangsúlyozta, hogy a gát nyomvonala alapvetően katasztrófavédelmi kérdés, „nem gondolom, hogy ilyen kérdésben népszavazásnak kellene döntenie”. A polgármester inkább arról tartana népszavazást, hogy a part hogyan nézzen ki a jövőben, milyen funkciókat lásson el. „A vízzel szemben a védekezésnek a helye a parton van, nem a városközpontban” – jegyezte meg.

Tarlós István főpolgármester a vitában megemlítette, hogy az új, mértékadó árvízszint miatt komoly források kellenek a budapesti árvízvédelmi művek fejlesztéséhez, azok többségéhez 50-60 éve nem nyúlt senki. A csillaghegyi öblözet árvízvédelméről szólva emlékeztetett, hogy a kérdés 27 éve megoldatlan. Hangsúlyozta, hogy a közgyűlés most csak a nyomvonalról dönt, a funkciókról, a part állapotáról lehet még vitatkozni. Emlékeztetett rá, hogy öt tanulmányterv készült, de egy sem támogatta a Nánási úti nyomvonalat. „Hét éve várunk. Maradnia kell a nyúlgátnak is, másodlagos védelemként. Senkit nem akarunk arra kényszeríteni, hogy félelemben éljen. Védelemről kell gondoskodni, ez a mi kötelességünk és felelősségünk – az ellenzéké is” – fogalmazott. Nyomatékosította, hogy a Római-part bármilyen, építési övezetbe sorolását meg fogja vétózni. „Tovább várni nem lehet. Higgyék el, a legjobbat akarjuk, a legjobb szándék vezérel minket. Én ott nőttem fel, tőlem ne féltsék a Római-partot!” – jelentette ki.

A közgyűlés lehetőséget adott két civil felszólalónak is. A Nánási-Királyok útja nyomvonalat támogató Keleti Péter azt szorgalmazta, hogy a partvonalon hozzanak létre egy nyárigátat a római-parti üdülőterületen élők anyagi hozzájárulásával, míg a fővédvonalat a Nánási út-Királyok útján hozzák létre. Buzás Győző, a Római-partért Egyesület elnöke ezzel szemben egy part menti védvonal kialakítását sürgette, amivel szerinte meg lehetne védeni a területen jogszerűen felépített házakat, továbbá megszüntető lenne a Római-part jelenlegi szennyezettsége. (A napirendi pont vitája alatt az ülésteremben a közönség részéről többen táblákkal, molinókkal fejezték ki a javaslattal szembeni nemtetszésüket, a felszólalásokat pedig közbekiabálásokkal próbálták megzavarni.)

Forrás: Budapest Portál