Budapest klímastratégia

A Fővárosi Önkormányzat 40%-kal tervezi csökkenteni Budapest károsanyag-kibocsátását a következő évtizedben.

Karácsony Gergely főpolgármester hivatalba lépésekor egyik első intézkedésként klímavészhelyzetet hirdetett Budapesten. A ma elfogadott Budapesti Klímastratégia és Fenntartható Energia és Klíma Akciótervben a Főváros azokat a lépéseket határozta meg, amelyeket a következő évtizedben meg kell tenni annak érdekében, hogy a káros kibocsátásokat érdemben csökkenteni lehessen Budapesten, és mérsékelni lehessen a klímaváltozás már elkerülhetetlenül jelentkező hatásait. A Fővárosi Önkormányzat, csatlakozva az európai Polgármesterek Szövetségének több mint 10 ezer tagjához, az üvegházhatású gázok legalább 40 százalékos csökkentését tűzte ki célul 2030-ig.

A kitűzött kibocsátás-csökkentéshez szükséges többek között az, hogy a budapesti lakások egyharmadában jelentős energetikai felújítás történjen, a személyautóval közlekedők aránya a városban 61 százalékról legalább 30 százalékra lecsökkenjen, a napelemek által termelt áram mennyisége 130-szorosára növekedjen, a távhőellátás legalább 50 százalékban megújuló energia felhasználásával történjen, vagy hogy a helyi jelentőségű védett természeti területek nagysága 350 hektárral bővüljön. A Klímastratégia számítása szerint a fővárosban a lakóépületek energetikai korszerűsítésével érhető el a legnagyobb kibocsátás-csökkentés, emellett a közösségi és a kerékpáros közlekedés fejlesztésével a közlekedésből származó kibocsátás-csökkentési lehetőség is jelentős.

A klímaváltozás az egyre gyakoribb szélsőséges időjárási események hatásait Budapesten is nap mint nap érezhetjük.

Budapesten egyre ritkábban esik az eső, ugyanakkor egyre gyakoribbak az extrém csapadékesemények, amikor a csapadék nagy intenzitással, hirtelen és nagy mennyiségben hullik le. Az elmúlt években egyre többször előfordult, hogy a nagy mennyiségű csapadékot a fővárosi csatornarendszer nem tudta elvezetni és a víz elárasztotta az utcákat, ami komoly problémákat okozott a közlekedésben is.

Ezzel egyidőben a fővárosban és a Duna vízgyűjtőterületén egyre nő a csapadékmentes, aszályos időszakok hossza. Emiatt a Duna fővárosi vízszintje is hosszabb időszakokra lecsökken és egyre gyakoribbak a szélsőségesen alacsony vízállások: a 2 méter alatti napok száma jelentősen emelkedő trendet mutat. A Duna tartósan alacsony vízállású időszakai mennyiségi és minőségi problémákat is okozhatnak az ivóvízellátás-terén: fokozódhat a mikrobiológiai kifogások gyakorisága és súlyossága is. Ilyen esetekben átmenetileg ki kell vonni egyes kutakat a termelésből ahhoz, hogy az ivóvíz minősége megfelelő legyen. Erre fel kell készülni a jövőben és ennek megfelelően tervezni a kutak számát, kapacitását.

Emellett a nyarak is egyre forróbbak a városban: a főváros éves átlaghőmérséklete több mint 1 °C-ot emelkedett, és ez a következő évtizedekben további 1-2 °C-kal emelkedhet. A melegedés leginkább nyáron jellemző.

A Klímastratégia és akcióterv összes intézkedéseinek beruházási igénye 2500 milliárd forintra becsülhető. A klímavészhelyzet kezelésében mindnyájunknak részt kell venni, ezért a Fővárosi Önkormányzat kéri a vállalatok, a lakosság, a kerületi önkormányzatok és a kormányzat együttműködését is a zöld, élhetőbb és egészségesebb főváros megteremtése érdekében.

Köszönjük a lakosoknak, szakmai, társadalmi és egyéb szervezeteknek, hogy véleményükkel, észrevételeikkel segítették a munkánkat!

A Klímastratégia ide kattintva olvasható.

Címlapfotó: Arold Péter APEV