Az Árpád híd építése az egyik leghosszabb és legkalandosabb történet a budapesti hidak krónikájában. Nemcsak a méretei (ez Magyarország leghosszabb hídja), hanem az építésének évtizedekig tartó, szakaszos folyamata miatt is különleges.
Az álmoktól az első kapavágásig
Már az 1900-as évek elején felmerült egy északi híd igénye, de a tervpályázatot csak 1930-ban írták ki. A cél az volt, hogy összekössék az akkoriban gyorsan fejlődő Óbudát és Angyalföldet, valamint közvetlen lejáratot biztosítsanak a Margit-szigetre és az Óbudai-szigetre.
Az építkezés 1939-ben kezdődött meg Kossalka János tervei alapján. Eredetileg Árpád fejedelemről nevezték volna el (végül ez is lett a neve), de a köznyelv sokáig csak „óbudai hídnak” hívta. A munkálatokat azonban a II. világháború félbeszakította. 1943-ra a pillérek és a vashasábok egy része elkészült, de a háborús nyersanyaghiány, majd Budapest ostroma megállította az építkezést.
A „félkész” híd és a Sztálin-korszak
A háború utáni újjáépítés során a többi romba dőlt hidat (Lánchíd, Margit híd) előrébb sorolták, így az Árpád hidat csak 1948-ban kezdték el befejezni. Azonban az akkori politikai és gazdasági helyzet rányomta a bélyegét a végeredményre:
Sztálin híd: Az átadáskor, 1950. november 7-én nem Árpád, hanem a szovjet diktátor nevét kapta.
„Fél híd”: Spórolásból a tervezett 27 méter szélesség helyett csak 13 méteresre építették meg. Ez azt jelentette, hogy csak egy-egy sáv jutott az autóknak, középen pedig a villamosnak. Olyan keskeny volt, hogy a mai hídnak lényegében csak a középső tartószerkezete készült el ekkor.
A híd kiteljesedése: Az 1980-as évek
Az 1970-es évekre a híd áteresztőképessége tarthatatlanná vált a növekvő forgalom és a lakótelepek (Óbuda, Újpalota) építése miatt. 1980 és 1984 között zajlott a híd teljes körű kiszélesítése és korszerűsítése.
Ez egy mérnöki bravúr volt: a meglévő középső rész mellé kétoldalról lényegében két új hidat építettek, majd ezeket „összevarrták” egyetlen egységgé. Ekkor nyerte el a mai, 35,4 méteres szélességét, kialakították a 2×3 sávos autóutat, és modernizálták a villamospályát is. A metróépítéssel összhangban az angyalföldi oldalon bonyolult felüljárórendszer épült.
Érdekességek
Hossz: A híd teljes hossza 928 méter, ami messze meghaladja a többi budapesti hídét.
Szigeti kapcsolat:Margit-szigetre (északi bejárat)
Névváltás: 1958-ban, a desztálinizáció idején kapta vissza az eredetileg tervezett Árpád híd nevet.
Ma az Árpád híd Budapest legforgalmasabb átkelője, naponta körülbelül 150 000 jármű halad át rajta, ami jól mutatja, hogy az 1930-as évek mérnökeinek látomása az északi közlekedési folyosóról mennyire telitalálat volt.
Az Árpád (Sztálin) híd építése a pesti hídfő felől a Margitsziget és Óbuda felé nézve. Év 1950 Fotó adományozó UVATERV
